Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

KÉPES FA

 

img_7445.jpgimg_7446.jpg

 

Ott áll a Jaba pusztára vezető út mellett az a több mint 300 évesnek mondott tölgyfa, amely az andocsi búcsúra igyekvő zarándokok egyik pihenő helye volt, amíg gyalogosan jutottak el a somogyi kegyhelyre.
A legenda szerint 1520 táján egy éjszaka nagy fényesség szállt Somogy egén és Andocs felett Mária jelent meg angyalaival, csodálatos énekektől kísérve.
Nagy csodálkozással és félelemmel látták másnap reggel, hogy a falu közepén, egy téren tornyos kis kápolna állt, oltárán Máriát és a kisdedet ábrázoló szoborral.
A legenda azt tartja, hogy a kápolna előzőleg Kalocsán állt, s az angyalok azért hozták el a Dunántúlra, mert Kalocsán nem tisztelték eléggé a Szűzanyát. A legenda több változata kering a hívők köreiben a csodatévő Mária-szobrot ért sérelemről, az elkövető az egyik történetben török, a másik szerint már kálomista jobbágy szentségtelenítette meg Isten házát.
Mindenesetre Andocson messze földről érkező zarándokok tömege fordul meg, ma már korszerű járművekkel, nem úgy, mint valaha.
Leghűségesebb zarándokok a székesfehérvári felsővárosi egyházközség tagjai, illetve a kalocsai „bűnösök”, akik szeretnék jóvátenni a bűnűket, és visszaédesgetni Máriát Kalocsára.
A székesfehérvári zarándokok története 1706-ra nyúlik vissza, amikor a város magisztrátusa kihirdette, hogy a nagy pestisjárvány elmúlásának örömére hálaadó körmenetet tartanak, amelyen miden háztól legalább egy főnek részt kellett vennie. Ezen a körmeneten határozták el, hogy minden év szeptember első vasárnapján az Andocsi Szűz Mária előtt tisztelegnek.
Azt, hogy e fogadást 1824 előtt mennyire tartották be nem tudjuk, de a fenti dátumtól jegyzőkönyvben rögzítik a nevezetes eseményen történteket és hogy hányan vettek azon részt.
A zarándoklat 6 napig tartott, ennyi idő alatt fordultak meg. Csütörtökön hajnalban indultak, Gamásza-pusztán éjszakáztak, majd Kilitinél mise és ebéd után letértek a hagyományos útról s a régi idők útján járva közelítették meg Kapolyt, majd onnan tovább menve szombat dél tájon érkeztek meg Andocsra. Vasárnap délben indultak vissza Fehérvárra, ahová kedden érkeztek megtisztult lélekkel, elfáradt testtel.
Ezen út egyik pihenőhelye, a Jabára vezető út mellett a több mint 300 évesnek mondott tölgyfa alatt volt, amelynek magasan a törzsén két ág között volt elhelyezve a Szent Vendelt ábrázoló festmény, melyen a Szent bárányokkal körülvéve látható. A szentképet a székesfehérvári zarándokok helyezték el 1930-ban, állítólag ez idő tájt az állatok között dúlt valamilyen járvány, ami nagyon megfogyasztotta a máskor oly népes nyájakat, amelyek a zarándokok útját kísérő dombokon legelésztek.
Ez alatt a Képes-fa alatt – ahogy elnevezték – pihentek és imádkoztak, de Gám-pusztáról is hoztak le kalácsot és hűvös aludttejet, legalábbis Bán Ferenc pusztagazda idején, amikor Erzsike nevű lánya a puszta köcsögeit, ibrikjeit megtöltve megalvasztott tejjel kínálta a búcsúsokat, a gámi gyereksereg kíséretében.
Gyalogos búcsújárók utoljára 1961-ben jöttek Fehérvárról a Képes-fa irányába. Voltak ságvári búcsújárók is, akik a szeptember 12-ei Mária-naphoz legközelebb eső vasárnap indultak útnak. Két nap alatt megfordultak, megújult hittel érkeztek haza, ajándékokat hoztak a családtagoknak, gyerekeknek.
Ha valaki most látja a fát hiába keresi a képet, csupán egy keretbe foglalt szoborfélét találunk rajta. Az eredeti Szent Vendelt ábrázoló kép sajnos már nem éke az öreg tölgynek.
Az 1980-as évek elején a sérült, összefirkált képet Együd Árpád Kaposvárra vitte restaurálásra, váratlan halála után felvették a hagyatékába, s csak hosszas levelezés után kaptuk vissza megőrzésre. Egy kiállításon bemutatásra került, azóta hollétéről nem tudunk. Reméljük, hogy egyszer majd előkerül a kép, amelynek csupán eszmei értéke van, hiszen egy naiv festő műve lehet és a sok évtized nyoma is meglátszik rajta.
img_7461.jpgA Ságvárért Egyesület 2010-ben elhatározta, hogy az elveszett kép helyett újat készíttet. Molnárné Szolyák Éva, az egyesület tagja felajánlotta, hogy megfesti a képet, amelynek keretét Horváth Zoltán készítette el. Az új kép felszentelésére 2011. május 7-én került sor.
Dr. Gárdonyi Máté, Balatonkiliti és Ságvár plébánosa több mint 200 fő előtt kért áldást az öreg tölgyre és annak új képére. Az ünnepségre több településről is érkeztek, a legtöbben Ságvárról, de voltak Balatonkilitiről, Lulláról, Andocsról és Székesfehérvárról is.

A Képes-fának régen csupán egyházi szerepe volt, mára viszont világi események is fűződnek a nevéhez: túraútvonal, közösségi és családi kirándulások színtere lett, ezért is tartja fontosnak a fa megőrzését és környezetének védelmét. Szeretnénk, ha ez az újból felfedezett kincs sokáig fennmaradhatna festői környezetével együtt, hogy az elkövetkezendő nemzedékek is büszkék lehessenek rá.
A Képes-fa a nagysikerű Löszölő-Tökölő Túrák egyik állomása.
2011-ben 5. helyezést ért el Az Év Fája versenyen. 
 
img_7444.jpg
 
 

A mappában található képek előnézete Képes-fa